Crust punk szövegek

Csak ülsz otthon és bámulod a képernyőt, elpazarolva az életed, tudod mire gondolok;
Ahogy nyűvik ki a fákat, feltépik a Földet. Elfelejtik, hogy mennyire értékes nekünk.
Egy materalista álom - ez nem sokat ér barátom, ha a a Föld már csak egy álom és az emberiséget elfelejtették már rég.
Mutasd meg nekik az érkölcsi erőnket. Gyerünk most - Harcoljunk a Földért!
De továbbra is csak ülök a székben, bambulok a képernyőre, kielégítve a fantáziám - mert csak egy álomvilágban élek,
Politikai üzenetek, tisztára mosott hazugságok:
A kormány tudja a választ, és a kormány sosem hazudik - megtölti a TV az életed, nem is látod már mi a valóság.
És már észre sem veszed, hogy ez csak egy képzeletbeli utazás, hogy eltakarják szemed elöl az igazságot, csak fikcióval, és nem tényekkel.
Ha azt sem tudod mi a valóság, hogyan is tehetnél bármi mást?

A hangunk csupán halk suttogás ezekben a sötét időkben, amelyek süket fülekre találnak és elvesznek a közöny tengerében.

Félelem vesz minket körbe, minden oldalról, ahogy halljuk a sötétséget közelegni.
De mi észre se vesszük a milliók vágyát, ahogy a Föld anyánk már haldoklik,
és elfelejtjük, hogy nélküle mind meghalunk.

Ahogy az éhező milliók is halnak világszerte, és még az arcukat is látod ránk bámulni azon a képernyőn keresztül.
De mi már csak az ismétlést látjuk, hogy tavaly is ez volt műsoron, csak az arcok változnak, de mi nem és csak nézzük tovább a képernyőt,
kívánva, hogy bárcsak többet tehetnénk - de nézd csak a történelmet, ez mindig így volt, a vezetők elteszik a hasznot,
a népet pedig hibáztatják, kihasználják, felhasználják, de többet igérnek;
Például, hogy majd elveszik a szabadságunkat, azzal amit jognak hívnak, hogy majd öltöztetnek, etetnek és megvédenek
minket, magunktól, és magasról letojnak, elítélnek és elzárkoznak a vagyonnal, velük pedig úgy bánnak mint a gyerekekkel,
kinyilatkoztatva, hogy igazuk van, kivéreztetnek, védenek, aztán háborúba küldenek, illúzió, megtévesztés,
De a szemkötőt már megszokta a szemünk, már nem is kell tévé, hogy lássam az éhező embereket,
a propaganda beszív a TV halál gépezetbe, a propaganda beszív téged is, az emberiség már csak ébren álmodik.